A Vörös-mocsár térségében az elmúlt 15 ezer évben (jégkorszak vége és jelenkor) kb. 3 m-es vastagságú üledékes sorozat fejlődött ki, melynek feküje dunai, folyóvízi eredetű apróhomok. A Duna egykori medreitől kb. 15 ezer éve szakadt el a nyugatabbi területek süllyedése miatt, s egy hosszú, több kilométeres medret hagyott maga után, amelyben később a láp is kialakult. A jégkorszak végi egykori folyóvízi medret – a fúrások pollenanalitikai vizsgálatai alapján – zsurlós mocsár szegélyezte, amelyet főleg nyitvatermő fajokból (pl. erdei fenyő, vörösfenyő) álló tajgaerdő vett körül. Az élő folyóvíz által elhagyott holtág (morotva) a jégkorszak végén, a jelenkor elején a kezdeti tavi, majd később a lápos tavi állapotba lépett, s tavi üledékek lerakódása vette kezdetét. A tiszta, mély és hideg vizű morotvatavak környezetéből a jelenkor eleji klímaváltozás (melegedés) hatására eltűntek a hidegkedvelő fajok. Ezzel párhuzamosan azonban megjelentek például az enyhébb éghajlati viszonyokat kedvelő fásszárúak (pl.
Vörös Mocsár Teljesítménytúra-2017 + Időeredmények – Köfitt TSE
A különleges zamatú borokat a löszfalba vájt pincékben érlelik. Császártöltés belterületén több mint 1000, a közeli hajósi pincefaluban önálló településformaként 1100, Nemesnádudvaron 700 pince sorakozik. A tájvédelmi körzetet érinti az Alföldi Kéktúra (Császártöltés belterületén) és a kék négyzet jelzésű túraút is. A Vörös-mocsár kialakulása
A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé. Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés.
Vörös-mocsár tanösvény látnivaló a TúraBÁZIS-ban
Császártöltés Kiscsala (volt Csala Csárda)
Vörös Mocsár Tanösvény
Hajósi pincék
Császártöltés
Csalai erdők
7:00-9:00 óra
1000 Ft
30, 3 km
168 m
8 óra
48, 8
C31/7
32, 8
7:00-10:00 óra
700 Ft
21, 5 km
131 m
6 óra
34, 9
D22/5, 5
23, 5
7:00-11:00 óra
500 Ft
12, 6 km
64 m
4 óra
20, 2
E13/4
13, 6
Minden távhoz:
Rajt-célhely
A cél 18:00-kor zár! A rajtban igazoló füzetet adunk, részletes térképpel és leírással. Nevezési díj kedvezmény TTT, MTSZ, MSTSZ tagoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak valamint Magyar Turista kártyával rendelkezőknek 100 Ft/fő minden távnál. Engedmények kizárólag a helyszínen, érvényes igazolvány felmutatásával vehetők igénybe és csak egy jogcímen. KÖFITT TSE tagoknak, illetve 14 éven aluliaknak a túra ingyenes! Császártöltés - Vörös mocsár tanösvény a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján. Letöltések száma: 1971. Módosítva: 2016. 03. 07
✔️ Hajós tanösvények - Hajós Pincefalu Infók
Adatok
Név:
Vörös-mocsár tanösvény
Tájegység:
Felső-Bácska
Település:
Császártöltés
Érintett NP Igazgatóság:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Téma:
földtan (geológia)
Bemutatás módja:
tájékoztató tábla
Útvonal hossza:
2. 5 km
Állomások száma:
2 db
Menetidő:
2 óra
Vezetőfüzet:
Nincs
Vezetőfüzet bibliográfiai adatai:
Szakvezetés:
Érintett védett természeti terület:
Kiskunsági NP
EOV_X:
EOV_Y:
Kapcsolat:
76/ 501-596
Hévíz
- 7 személyes renault árak 6
- Vörös mocsár tanösvény sopron
- Császártöltési Vörös mocsár | Zöldkalauz
Access
Pest megye
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)
Pannonhalma
Hajós tanösvények és más természeti látnivalókban is bővelkedik. Több tanösvény található a szomszédos Császártöltés közelében, illetve a Hajósi Pincefalun át is húzódik túra útvonal. Császártöltés Ősi ösvény A sétaút 8, 5 kilométer hosszú. Végig vezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szamárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. Az útjelző táblák feliratai három nyelven, magyarul, svábul, németül is szerepelnek. Vörös-mocsár tanösvény Hajós tanösvény – Vörös mocsár tanösvény (forrás:) Császártöltés határában található a Vörös mocsár tanösvény, mely a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik. A tanösvény 6 állomás ismertető táblán mutatja be a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát. A kb. 2, 5 km hosszú tanösvény kényelmesen végig járható 1, 5-2 óra alatt. Egész évben látogatható. A tanösvény a császártöltési Csala-csárdától indul az 54. -es főút 68 km-nél és Császártöltés előtt egy üzemen kívüli téglagyárnál végződik. Kilátó Hajós tanösvény – Kilátó (forrás:) Császártöltés központjában helyezkedik el a Szálas Béla kilátó.
Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen. Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző "totemoszlopokkal", szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54, 438'^ K 18° 45, 681') nagyon jó falusi turizmus szállás ().
Látnivalók a környéken
Római katolikus plébániatemplom
Császártöltés
A település központjában, a Kossuth Lajos utca és a Keceli út sarkán áll az 1921-ben épült, festett üvegablakokkal díszített, oldaltornyos templom. Császártöltési Vörös mocsár
A tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók. A tanösvény hossza: 2500 m. A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes lehet,...
Császártöltési Sváb Tájház
E házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. Falai 80cm-es, vert falak, amelynek anyagát a telek mögötti magas part, a "Hofstella" adta. A kor szokásainak megfelelően kony...
A Kalocsai-síkság legmélyebb részén fekvő mocsár vízutánpótlását korábban a Duna áradásainak köszönhette. Ma az 5-20 méterrel magasabb löszös bácskai perem szivárgó vizei biztosítják ennek a keskeny zónának a viszonylagos vízbőségét. Ezt az idilli állapotot a Duna-völgyi-főcsatorna megépítése – mely a mocsár nyugati peremén húzódik – sem változtatta meg gyökeresen. Növény- és állatvilág
Állatvilága leggyakoribb képviselői természetesen az ízeltlábúak. A vízben az óriáscsíbor és a sárgaszegélyű csíkbogár lárvái vadásznak. Az ízeltlábúaktól nyüzsgő mocsárvilág terített asztal a kétéltűek és a hüllők számára. A vízben a gyakori kecskebékák és tavibékák a leghangosabbak. A fákon a zöld levelibékák hallatják hangjukat. Míg a békák elsősorban ízeltlábúakkal, addig a vízisikló főleg békákkal és kis halakkal csillapítja éhségét. Gyakran láthatunk a parton napozó mocsári teknősöket is.
Császártöltés - Vörös mocsár tanösvény
Hossza: 2500 m
Bejárható: egész évben, gyalogosan
Megközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-énél. (GPS: 46°27' 3132" 19° 11'3227")
A tanösvényen 6 db magyar nyelvű tájékoztató tábla található. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben
Ajánlott felszerelés: vízálló lábbeli, távcső, szúnyogriasztó
A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes is lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni. Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek. A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg.